Kedves hölgyeim, bármilyen furcsa is, mi észrevesszük ha nagy a feneketek. Igen, még akkor is, ha odakötsz elé egy szexi kockás inget vagy pulóvert. Roppant szemfülesek vagytok, de átlátunk rajta! 

Félreértés ne essék, nekem, és még rengeteg más férfinak semmi, de tényleg semmi baja a nagyobbacska fenékkel, (nyilván egy határon belül) de ha téged zavar akkor légyszi ne odaköss valamit elé, hanem tegyél érte hogy máshogy nézzen ki a kis körte hátul.

Most jönne a reklám helye, hogy én bizony tudok valami csodaszert, vagy egy csodaedző vagyok, és rendelj meg engem, vagy a cuccot amit árulok és mindened tökéletes lesz, de ezt a részt kihagyjuk, pusztán azért írtam ezt a kis szösszenetet, hátha eljut egy illetékeshez aki elkezdi nem a derekára kötni a pulcsijait. 

Na jó, vannak esetek, amikor mégis örülnék a derékra kötött bárminek:

Régen minden más volt. Mondhatnám akár ezt is kezdetként, de akkor nyugdíjasnak tűnnék, azt meg nagyon nem szeretném. 

Csak simán leírom nektek az általam legemlékeztesebbbnek vélt 5 szórakozóhelyet/klubot/discot (ki hogy nevezi).

Fontos, hogy semmiféle sorrendet nem szeretnék felállítani, mind az 5 helyen remek bulik voltak, tehát a számozás tulajdonképpen lényegtelen részemről. Nem is írok semmi fölösleges sallangot, főleg mert ez az első blogbejegyzésem, na nézzük:

1. DokkCafé

A Mammutban megtalálható étterem/bár/kávézó/klub, legendásan jó csütörtök esti programjai mélyen beleivódtak emlékeimbe, sokszor jobb buli kerekedett mint a hétvégi helyeken. Hogy a lányok valóban mindíg szépek voltak-e, vagy én ittam eleget már nem tudnám biztosan megmondani. A zene eléggé vegyes volt, szólt ott hiphop/funky, kis mainstream elektronikus zene, hajnalban pedig ha olyan volt a csapat (olyan volt) akkor pörgetett pár jó kis house nótát nekünk Dj Free. Kellemes élmények kötődnek ide, aki járt ide biztosan jó érzéssel emlékszik.

2. Studio

Sosem szerettem igazán az akkori időkben, mert mindig rengetegen voltak, körülményesnek éreztem a bejutást, csomószor eltüntek a haverok, stb. De így visszagondolva mennyire király volt már 5000 emberrel együtt bulizni 2hetente? Most ezt nem nagyon tehetjük meg sehol. Ha nem valamilyen külső szervező által hozott megagiga underground fellépő jött akkor én személy szerint utáltam azt a zenei stílust, a többség (és a csajok) viszont imádták szóval sok választásom nem volt. Akkor még fikáztam, de visszagondolva rájöttem milyen jó dolgunk volt!

3. Dokk Klub

Azok a legendás 100 Pezsgők, legtöbbször kifogástalan akkori korhoz igazodó zenékkel. Minden társaság megtalálhatta  a maga kis helyét a klubon belül, ki a pultot támasztotta, ki a pezsgőkért szállt csatába, ki a vipben iszogatott csendesen és még sorolhatnám. Az 50 táncoslány garantálta a forró hangulatot, és ha csak a hajnali órákra kerültél csúcsformába akkor sem volt gond, hiszen szinte mindenki ott maradt kicsit még "coróban". 

4. Home

HomeClub. Az underground zene szerelmeseinek egyik legjelentősebb bázisa. Hétről hétre remek programok, az e-zenei szcéna legnagyobb alakjai, brutál hang, nagyon jó kialakítás. Szuper műsorok, táncosok is jellemzőek voltak, az azóta is utánozhatatlan 69 Partyk is itt kezdődtek. Sokak szerint ilyen klubot már senki nem fog tudni összehozni itthon. Reméljük nincs igazuk. 

5. Pacha

A Pacha volt az a hely ahova nem tudtál úgy menni, hogy ne egy hatalmas, elképesztően jó hangulatú buliba csöpenj bele. Akár a rezidens magyarok, akár a nagynevű külföldiek pirították épp a zenét mindig táncra kellett perdülnöd. Középen a nagy szobor, a sejtelmes fények megadták a helynek azt a varázslatos hangulatát, és ha netán elfáradtál a hátsó külön teremben vártak rád az ultrakényelmes bőrfotelek. 

(ha az a szobor beszélni tudna... )

Minden klubról direkt inkább rövidebb kis emlékeztetőt írtam, legfőképp ami elsőre az eszembe jutott. A többi történetre emlékezzetek vissza ti, vagy ha nem jártatok ezeken a helyeken kérdezzétek meg ismerősöktől milyen bulik voltak. Vajon a mostani "mnml" bulikon ugyanilyen legendák születnek? Ez talán egy későbbi írás témája is lehetene.